Mire érdemes figyelni sushi fogyasztásakor?

Az egyes nemzeti konyhák számos rajongót tudhatnak magukénak világszerte. Hazánkban is sokféle lehetőség kínálkozik arra, hogy betérjünk egy kínai vagy japán étterembe, de az olasz, spanyol vagy orosz gasztronómia kedvelői is megtalálhatják számításukat a vendéglátóhelyek között. Választhatunk kifejezetten sushi éttermek közül, melyek sokszor korlátlan fogyasztási lehetőséggel és speciális belső kialakítással állnak a finomság szerelmeseinek rendelkezésére. De mi a helyzet akkor, ha tradicionális környezetben, kifejezetten japán barátok, vendéglátó előtt szeretnénk megállni a helyünket a sushi fogyasztásakor? A szabályokról:  http://sushi.hu/sushi_receptek/sushi_alapok_ii_.html itt érdemes olvasgatni.

Az étkezési szokások egészen másként alakulnak a japán kultúrában, mint azt saját gasztronómiánktól megszokhattuk. Ez nem csak az eltérő kultúrára és étkezési szokásokra vezethető vissza, hanem az ételhez és a társas kapcsolatokhoz fűződő egészen másféle viszonyra is. Azzal a legtöbben tisztában vagyunk, hogy evőpálcikát használnak a japánok, melynek biztos fogását és mozgatását viszonylag gyorsan el lehet sajátítani. Korántsem mindegy azonban, hogy milyen szabályokat követünk az ételek kiszedése és elfogyasztása során.

Ha a családi ebédekkor otthon előnyben részesítjük az „egy tálból cseresznyézést”, akkor ezt jobb elfelejteni japán környezetben. Szedjünk ki néhány falatot saját tányérunkra a pálcikák segítségével, és onnan emeljük a szánkhoz azokat. Kifejezetten nagy illetlenségnek bizonyul, ha turkáljuk a gondosan elkészített sushit, ha válogatunk közülük, vagy a kikészített szójaszósszal meglocsoljuk a rizst. A japánoknál, mint mindennek, így ennek is megvan a maga rendszere. A falatokat megmártjuk a szójaszószban, majd arra egy kis wasabit helyezve juttatjuk a szánkba a finomságot. Inkább szedjünk a tányérunkra kevesebbet, ha ugyanis meghagyjuk a rizst, azt a vendéglátó udvariatlanságnak élheti meg.

Fontos, hogy kézzel ne nyúljunk az ételhez, és az evőpálcikáknak is adjuk meg a kellő „tiszteletet”. Még a beszélgetés közben se kezdjünk el azokkal hadonászni, mutogatni, és ne nyaldossuk le úgy, ahogyan azt egy kanállal vagy villával tennénk. Ezek európai kultúrán nevelkedett embereknek talán apróságnak tűnhetnek, de igen kellemetlen helyzetek adódhatnak abból, ha nem tartjuk tiszteletben mások szokásait és hagyományait- akár az étkezőasztalnál is.